Drága Szofi, drága Szofim!

Advent van idekint. Tipikus. Évek óta. Szomorú, szürke, nyálkás, hó nélküli. Felmelegedünk. Annyit jelent nekem, mint neked jelenleg, kicsi lányom. A világító rénszarvast beüzemelte édesanyád. Boldogságot hozott a családba. Egy fémvázba rejtett plüssállat. Az ajtó előtt van, balra, közel az ablakodhoz. Reggel és este találkozom vele. Nem hittem, hogy megkedvelhetek egy világító rénszarvast, de tévedtem. Lehet, hogy az advent miatt van? Nem. Nem hiszem. Ő most a mi háziállatunk. Nem ugat, de fényesen világít. Annyira erősen. hogy édesanyád előbb rendelte meg a szobádba a redőnyt! A hálóban később lesz. 
Megkezdődött a visszaszámlálás. Az emberek a karácsonyt várják, édesanyád és én meg téged, Szofi. Megbeszéltük, hogy nem vásárolunk idén semmit. Tavaly vásároltunk. Ő Zolinak, én Ágnesnek. Hosszú idő egy év. Az orvos szerint nyolc hét múlva találkozunk. Én úgy érzem korábban. Nem tudom, miért. Nagymamád, Saci nagyi január kilencedikén született. Ez egy szerencsés szám. Nagypapádnak biztosan. Nekem is megfelelne. 
Édesanyád ma kórházlátogatáson volt. Megismerkedett a szülésznővel. A szülésznőjével. Vagyis a tieddel. Nem fontos. "Alacsony, telt, barna hajú. Cuki. Szép, kisimult arc". Így jellemezte a telefonban. Rá fogsz ismerni. Tényleg! Ez fontos! Én is alacsonyabb vagyok. Szóval alacsony. Őszes hajú. Most borostás, de lehet a születésednél már nem. Édesanyádat szúrja a szőr. Szóval erről majd még írok. Tőle állok majd balra. Balra, Szofi. Ez nagyon fontos!
A szülésznő és édesanyád a születésedről beszélgettek. Arról, hogyan zajlik majd. Sokféle lehetőség van. Lehet ágyon vagy kádban. A legjobb lenne téged is megkérdezni. Édesanyád a kádat szeretné. Ezt mi alternatívnak hívjuk. Ő nem szereti a szokványosat. Azt mondta ezért választott engem is. Hogy lehet egy kádban szülni? Hason? Háton? És mi lesz a higieniával? Nemrég mi is beszélgettünk erről. Én a fejemet vakartam. Akkor sem értettem. Most sem értem. Én biztosan nem szülnék egy fürdőkádban. Összeszámoltam tegnap mennyien leszünk, mikor jössz. Ez szerintem fontos. Ott lesz a doki. Péter. Nagydarab, jó humorú ember. Kedvelem. Kivéve, mikor édesanyádhoz ér. Vele találkozol először. Megnéztem múltkor a kezét, mikor nála jártunk. Puha, testes, nagydarab kéz. Pont, mint a tulajdonosa. Biztosan tart majd. Aztán ott lesz a szülésznő, Jolán is. Róla már meséltem. Valamint édesanyád és én. Négyen. 
Pár hónapja még nem tudtam. Elképzeltem, de nem tudtam dönteni. Ott legyek vagy sem? Ma elképzelni sem tudom, hogy nem. Ott kell lennem. Nem magam miatt, hanem miattad. Szükséged lesz rám. És édesanyádnak is. A fürdőkádnál. Elképzelem, mikor felhív. "Gábor, indulhatsz! Itt az idő. Én már a kocsiban vagyok." Pont terápiát tartok. Valaki a gyerekkoráról mesél. Félbeszakítom. Elindulok, de egyes helyett hármasba kapcsolok. Nyugtatom magam. Fél óra múlva már a kórházban vagyok. A feleségemet a kád előtt találom. Bizonytalanul nézi. Aztán belelép. A többit nem tudom. Itt elfogy a kép. Hamarosan kiderül, hogyan folytatódik.
Már csak pár hét, Szofi!