Kicsi Szofi!

Furcsa dolgok történnek velem, mióta tudok rólad. Megváltozott a világ. Vagy én változtam meg, ahogy a világot látom? Nem tudom. Talán nem is fontos. Változás van és kész. Ma például szereltem. Bútort, neked! Na jó, nem sokáig, de szereltem. Ez olyan hihetetlen dolog, mint te!
Édesanyád ma rosszul aludt. Így indult a nap. Rád fogta. Rád! Érted ezt? Azt mondta rúgdostad a bordáját! Azon gondolkodtam, milyen lehet, mikor az ember bordájat belülről rúgdossák. A wc-n ülve is ezen gondolkodtam. Majd reggeli után. Közvetlenül indulás előtt is. Nem jöttem rá. Mégsem kérdeztem még egyszer. Ez a te és az édesanyád meccse. Rátok bízom. Nem szólok bele. A veséjére és a májára azért vigyázz! Furcsa dolgok történnek mostanában. 
IKEA-ban voltunk ma. Mi magyarok bukunk a svédekre. Te is fogsz! Ez a génjeinkben van. Szépek, kreatívak és több szinben kaphatók. Olcsó a lazac. És a vaniliafagylalt. Édesanyád utálja, én bírom. Örülnék, ha te is szeretnéd, de ezt rád bizzuk mindketten. Ebben már megállapodtunk. 
Abban is, hogy nálunk lesz hanuka és karácsony is. Vagyis karácsony és hanuka. Mi toleránsak vagyunk. És liberálisak persze. Elfogadók. Befogadók. 
Azért furcsa lesz egy fenyő a házban. Én jobb szeretem odakint a kertben. Barbár dolog kivágni. De a többség mást gondol. Elfogadom. Nekem ez lesz az első. A nagymamád Szofi majd az új kanapét dícséri, mikor elmegy mellette. Majd rám néz. Én nem nézek oda. De tudom, hogy néz. Mindketten tudjuk, mire gondol. De a szeretet a legfontosabb. Ámen. 
Az IKEA is más lett veled, Szofi. Eddig tele volt jó csajokkal. Most egyet sem láttam. Láttam viszont babákat. Ölben, kocsiban, apákra és anyákra csatolva. Én meg bámultam őket. "Láttad? És azt a kicsit? Nemár? Édesanyád idegeire megyek. De ő kemény nő. A törölközők teljesen immunissá teszik. " Gábor, a miénk lesz a legszebb". Ezt gyakran hallom tőle. Ilyenkor rád gondol, Szofi. Édesanyádnak igaza van. Szerintem is te leszel a legszebb. Nem biztos, hogy a legmagasabb. De a legszebb. Te különleges leszel. És a miénk.
Ma berendeztük a szobád, Szofi. Olyan, mint az anyatej. Minden fehér. Kiságy, pelenkázó, szekrény, csillár, parketta, ablakkeret, a párkányon a virágok. Édesanyád a lilákat kicserélte fehérre. Mintha a fák is fehérek lennének. Édesanyádnak biztosan lesz teje. Különben hogy asszimilálodna ebbe a környezetbe? 
A nagyapád sokat segített ma Szofi. Én béna vagyok. Tulajdonképpen neki köszönheted, hogy lesz min aludnod. Meg a szekrényed is. És a pelenkázod. Meg úgy általában. Jó ember, szeretni fogod. Nem egy ideges alkat. Mikor megtudta, hogy te leszel, ötvenkettőre emelkedett a pulzusa. A lánya a te édesanyád. De most nem zavarlak össze a családdal. Lesz időd megismerni őket. Meg úgyis mesélek róluk. Tudnod kell, hova érkezel.

Hamarosan írok